Az Egyesült Királyság, Franciaország és szövetségeseik bírálják Izrael vitatott ciszjordániai telepbővítési tervét

Izrael azon tervei, hogy pályázatokat ír ki mintegy 1200 telepi lakóegység építésére a megszállt Ciszjordánia egy stratégiailag fontos részén, ismételten elítélést váltottak ki a jelentős nyugati hatalmak részéről.

Egy közös nyilatkozatban az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Kanada „elfogadhatatlannak" nevezte a döntést, és felszólította Izraelt, hogy „azonnal vonja vissza a terveket".

Minden telep illegális a nemzetközi jog szerint, és a nemzetközi nyomás hatására Izrael évtizedeken át elhalasztotta az E1 területen, Jeruzsálemtől keletre tervezett építkezéseket.

Számos szövetségese és a palesztinok szerint ez a fejlesztés súlyos csapást mérne a kétállami megoldás reményére, gyakorlatilag kettévágva Ciszjordániát és elszigetelve Kelet-Jeruzsálemet.

A Ciszjordániában tapasztalható súlyos instabilitás idején, amikor a telepesek civilek elleni erőszakos cselekményei példátlan szintet értek el, és komoly korlátozások nehezítik a palesztin gazdaság működését, ez a döntés még aggasztóbb" – áll a csütörtökön közzétett, az európai szövetségesek és Kanada által jegyzett nyilatkozatban.

„Nemcsak hogy távolabb visz bennünket a békétől, hanem tovább rontja Izrael nemzetközi megítélését is" – tette hozzá a nyilatkozat.

Külön nyilatkozatában az ENSZ főtitkára is azt mondta, hogy az E1 terv „egzisztenciális fenyegetést" jelent egy összefüggő palesztin állam számára, és ugyanezt hangsúlyozta Belgium külügyminisztere is.

Az Egyesült Királyság külügyminiszterének, Ed Milibandnak a csütörtökön korábban publikált elítélésében megfogalmazottakat az izraeli külügyminiszter „teljes mértékben" elutasította.

Annak ellenére, hogy a térségben élő beduin palesztinok és izraeli békeszervezetek izraeli bíróság előtt megtámadták a terveket, az izraeli lakásügyi minisztérium szerdán pályázatot írt ki a 3401 lakóegységből 1234-re, amelyeket az izraeli kormány tavaly augusztusban hagyott jóvá.

A terület körülbelül 12 négyzetkilométert fed le Kelet-Jeruzsálem és Maale Adumim település között.

A tervek ismertetésekor Bezalel Smotrich pénzügyminiszter, aki ultranacionalista és maga is telepes, azt mondta, hogy a palesztin állam gondolata „eltűnőben van".

Az ajánlattételek határideje október 19., mindössze néhány nappal az október 27-i izraeli parlamenti választások előtt, ami jelentősen megnehezíti, hogy bármely jövőbeli kormány visszavonja a kiírt pályázatokat.

Izrael mintegy 160 telepet épített, amelyekben 700 ezer zsidó él, mióta az 1967-es közel-keleti háború során megszállta Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet.

A palesztinok ezt a területet, valamint a Gázai övezetet egy jövőbeni állam alapjaként szeretnék.

Becslések szerint 3,3 millió palesztin él mellettük.

A heves nemzetközi ellenállás ellenére az egymást követő izraeli kormányok lehetővé tették a telepek bővülését.

A bővítések üteme azonban jelentősen felgyorsult, mióta Benjamin Netanjahu miniszterelnök 2022 végén visszatért a hatalomba egy jobboldali, telepeseket támogató koalíció élén, valamint a gázai háború kezdete óta, amelyet a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni támadása váltott ki.

Az E1 projekt ellenzői arra figyelmeztettek, hogy a terv gyakorlatilag megakadályozná egy palesztin állam létrejöttét, mivel elvágná Ciszjordánia északi részét a délitől, és megakadályozná egy összefüggő palesztin városi térség központi részének fejlődését, amely Ramallahot, Kelet‑Jeruzsálemet és Betlehemet kapcsolná össze.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Sebestyén Roland