Pestiskutató halt meg Oroszországban, Trump szerint Washington kiemelt figyelemmel kíséri a fejleményeket

Fotósok és televíziós stábok töltik meg az előteret, miközben Donald Trump a Fehér Ház előtt beszél.
Képaláírás, Donald Trump szerint az Egyesült Államok „nagyon komolyan" vizsgálja az ügyet, de nem egyeztettek róla a Kremllel
    • Szerző, Patrick Jackson
  • Publikálva

Donald Trump amerikai elnök szerint az Egyesült Államok „kiemelt figyelemmel" követi annak az orosz laboratóriumi technikusnak az ügyét, aki egy szibériai pestiskutató központban halt meg.

Marco Rubio külügyminiszter azt mondta, Washington figyelemmel kísérte a fejleményeket, miután felmerült a veszélye annak, annak, hogy az eset tüdőpestis terjedéséhez vezethet, ugyanakkor nincs ok riadalomra.

A halál okát „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásként" megjelölve Irkutszk kormányzója közölte, hogy a nő munkájához kapcsolódó „egyetlen mikroorganizmust sem" találtak „a biológiai mintáiban".

Megerősítetlen jelentések szerint a nő vagy egy kórokozót tartalmazó kémcső eltörése után betegedett meg, vagy egy olyan régióban tett tereplátogatást követően, ahol a pestis természetes módon fordul elő vadon élő rágcsálók között.

Arra a kérdésre, hogy Washington mit fog tenni az Oroszországból kiinduló pestisterjedés kockázata miatt, Trump azt mondta, nem beszélt erről a Kremllel.

„Nem örülök annak, hogy náluk ez előfordul" – mondta, majd hozzátette: „Segíteni fogunk. Bárkinek, akinek ilyen jellegű problémája van, mindig segítünk."

Irkutszk kormányzója, Igor Kobzev az orosz fogyasztóvédelmi és egészségügyi felügyeleti szervre, a Roszpotrebnadzorra hivatkozva közölte, hogy a laboratóriumi technikus halála óta nem jelentettek olyan további esetet, amikor a pestisintézet munkatársai orvosi ellátást kértek volna.

A felügyeleti szerv közölte, hogy egy biológiai biztonsági csoport ellenőrzést tartott az irkutszki Szibériai és Távol-keleti Pestisellenes Intézetben, és nem talált rendkívüli helyzetre utaló jelet.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra kérte az embereket, hogy ne a „különféle pletykáknak" higgyenek, hanem „a Roszpotrebnadzor hivatalos közleményeire" támaszkodjanak.

Az orosz média a múlt héten arról számolt be, hogy elővigyázatosságból csaknem 200 embert helyeztek orvosi megfigyelés alá, akik kapcsolatba kerülhettek az elhunyt nővel.

Arra a kérdésre, hogy van-e „friss információ a feltételezett oroszországi pestisesetről", Marco Rubio külügyminiszter így válaszolt: „Úgy tűnik, egy laboratóriumi dolgozó megfertőződött, és a félelem az, hogy ez továbbterjedhetett, legalábbis a laboron belül. Láttuk, hogy emiatt karanténintézkedéseket vezettek be.

„Ha valami ilyesmi kijut, gyorsan terjedhet. Ezért figyeljük és szorosan nyomon követjük a fejleményeket. Nem gondolom, hogy ok lenne a riadalomra, de arra igen, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk rá és szemmel tartsuk az eseményeket, és ezt is tesszük."

A Yersinia pestis pestisbaktérium számítógépes illusztrációja.
Képaláírás, Yersinia pestis (számítógépes illusztráció)

Az elhunyt nő, akit az orosz média Daria keresztnéven azonosított, és aki a húszas évei végén járt, nemrég a Mongóliával határos Burjátföldön járt.

A pestisbaktérium, vagyis a Yersinia pestis, amely a 14. században, amikor fekete halálként ismerték, Európa lakosságának akár felét is elpusztította, a térségben élő rágcsálók, például mormoták között is megtalálható.

Éppen egy, az 1920-as években kitört járvány hatására alapították valamivel több mint 100 évvel ezelőtt a Szibériai és Távol-keleti Pestisellenes Intézetet.

Dr. Simon Clarke, a Readingi Egyetem sejtmikrobiológiával foglalkozó docense a BBC Radio 4 PM című műsorában azt mondta, hogy a Yersinia pestis tüdőpestist okozó változata kezelés nélkül szinte mindig halálos, antibiotikumokkal azonban gyógyítható.

„A tüdőpestis emberről emberre terjedhet, ezért van ekkora figyelem az ügy körül" – mondta.

Hozzátette: „Amikor bármilyen fertőző betegség kitöréséről hallanak az emberek, rögtön a lezárásokra és a Covidra gondolnak, de itt egyáltalán nem erről lesz szó."

„Sokan azt gondolják, hogy a pestis már eltűnt, évszázadokkal ezelőtt megszűnt létezni, de ez nem igaz" – mondta Clarke.

„Ma is jelen van, és a világ bizonyos részein továbbra is veszélyt jelent az emberi egészségre, ezért kell kutatni."

Arra a kérdésre, hogy a kórokozót vizsgálhatták-e esetleges biológiai fegyverként történő felhasználás céljából, a tudós egyetértett azzal, hogy ez lehetséges.

„Mivel Oroszországról van szó, sokak gondolatai ebbe az irányba mennek, de szerintem a korábbi magyarázatom valószínűbb" – mondta Clarke.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Sebestyén Roland