Mi a tüdőpestis és hogyan terjed?

Az Egészségügyi Világszervezet további információkat kért Oroszországtól egy szibériai pestiskutató laboratórium munkatársának halálával kapcsolatban.

Egyelőre nem világos, hogy pontosan mi okozta a technikus megbetegedését, de a sajtóban megjelent beszámolók széles körű találgatásokat indítottak el.

Az orosz hatóságok továbbra is vizsgálják a halál okát, ugyanakkor közlésük szerint mindenki negatív eredményt kapott tüdőpestisre, aki kapcsolatba került a kutatóval.

De mi is az a tüdőpestis, és mennyire veszélyes?

Mi a tüdőpestis?

A tüdőpestis egy nagyon súlyos tüdőfertőzés, amelyet gyakran a pestis legsúlyosabb formájaként írnak le.

A pestisnek két másik típusa létezik: a bubópestis, amely a nyirokcsomókat érinti, és a szeptikémiás pestis, aamely a véráramot támadja meg.

A tüdőpestis kialakulhat e két forma valamelyikével történt kezdeti fertőzést követően is.

Tünetei közé tartozik a légszomj, a mellkasi fájdalom és gyakran a véres köhögés.

Általában súlyosabbnak, ugyanakkor ritkábbnak tartják, mint a bubópestist.

A pestis mindhárom formájának éves esetszáma világszerte változó, de feltehetően évente 1 000 és 3 000 közé tehető.

Ezek többsége bubópestis, és sok eset Közép-Afrikában fordul elő, de Oroszországban, Indiában, Kínában és az Egyesült Államokban is regisztrálnak megbetegedéseket.

Piero Olliaro professzor, az Oxfordi Egyetem szegénységgel összefüggő fertőző betegségek kutatója szerint:

„Maga a pestis nem tűnt el: a betegséget okozó Yersinia pestis baktérium továbbra is jelen van állati rezervoárokban a világ számos térségében”.

„Mintegy 200 rágcsálófaj hordozhatja a baktériumot, és ilyen rezervoárok találhatók Amerikában, Eurázsiában és Afrikában is.”

„Ezért továbbra is előfordulnak elszórt emberi megbetegedések, de a kiépített járványügyi megfigyelőrendszerek, a fertőzésmegelőzési intézkedések és a hatékony antibiotikumos kezelések fontos eszközök a hatások korlátozásában.”

Hogyan terjed?

A pestis olyan fertőző betegség, amelyet egy baktérium okoz, és amely rendszerint kisemlősökben és azok bolháiban fordul elő.

Az ember megfertőződhet fertőzött bolha csípése vagy fertőzött állattal való érintkezés útján.

A tüdőpestis azonban emberről emberre is terjedhet. Ez akkor történhet meg, ha egy fertőzött személy köhögéskor fertőzött cseppeket juttat a levegőbe, amelyeket egy másik ember belélegez. Ehhez azonban általában szoros kontaktus szükséges.

Tüdőpestis akkor is kialakulhat, ha valaki szeptikémiás pestisben szenvedett, és a fertőzés átterjed a tüdőre.

A feltételezések szerint a tüdőpestis volt a fő formája annak a járványnak, amelyet fekete halálként ismerünk, és amely a 14. században emberek millióinak halálát okozta Európa-szerte.

Zania Stamataki, a Birminghami Egyetem immunológus docense szerint fontos, hogy a kutatók tanulmányozhassák az olyan betegségeket, mint a pestis.

„Megértem, hogy az embereket aggaszthatja a pestissel kapcsolatos laboratóriumi munka, ezért érdemes elmagyarázni, miért van erre szükség” – mondta.

„A pestis nem csupán történelmi betegség. Továbbra is endémiás a rágcsálópopulációkban Afrikában, Ázsiában és az amerikai kontinensen, és minden évben előfordulnak emberi megbetegedések, köztük a tüdőpestis járványai is.”

„A diagnosztikához, a vakcinafejlesztéshez és az antibiotikum-rezisztencia felügyeletéhez mind olyan laboratóriumokra van szükség, amelyek az élő organizmust tárolják és tanulmányozzák.

„Ez a munka létfontosságú a járványkitörések elleni felkészüléshez.”

Kezelhető a tüdőpestis?

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a tüdőpestis lappangási ideje nagyon rövid – néha mindössze 24 óra.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy ha nem diagnosztizálják és nem kezelik gyorsan, szinte mindig halálos kimenetelű.

A jó hír azonban az, hogy a pestis jól reagál az antibiotikumokra, ha a kezelést korán elkezdik.

Dr. Malick Gibani, a londoni Imperial College klinikai docense szerint a fertőzést széles körben komoly közegészségügyi fenyegetésként ismerik el.

„A tüdőpestis a pestisbetegség rendkívül súlyos megjelenési formája.”

„Egyes források szerint kezelés nélkül a halálozási arány 100%, bár a mai korban nehéz pontos adatokat megállapítani.”

„Antibiotikumokkal kezelhető, különösen, ha a kezelést korán megkezdik.”

„Ezért azoknak, akiknél magas kockázatú expozíció merül fel, megelőző antibiotikumos kezelést és/vagy karantént javasolhatnak.”

Az orosz esetben még mindig nem világos, hogy a halálos áldozat tüdőpestissel fertőződött-e meg.

Az orosz hatóságok közleményt adtak ki, amelyben kijelentették, hogy a tesztek „nem mutattak ki a beteg szakmai tevékenységével összefüggésbe hozható mikroorganizmust” – így ebben a szakaszban még mindig nem teljesen világos, mi történt.

Donald Trump amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy Washington „nagyon komolyan” vizsgálja az esetet, míg a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) közölte, hogy „semmi nem utal arra, hogy szélesebb körű veszély fenyegetné az Egyesült Államokat”.

Az Egyesült Királyság Egészségvédelmi és Munkabiztonsági Hatósága közölte, hogy további információkat kér, ugyanakkor a brit lakosságot érintő kockázatot „nagyon alacsonynak” minősítették.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó