Az ENSZ „óriási” El Niño veszélyre figyelmeztet, világszerte készülnek a következményekre

Légi felvétel, amelyen árvízen haladó hajók láthatók. Jobbra néhány fa és telefonvezeték, balra egy épület és néhány munkagép.
Képaláírás, Az El Niño 2024-ben heves áradásokat és földcsuszamlásokat okozott Brazília déli részén
    • Szerző, Esme Stallard
    • Pozíció, vezető klíma- és tudományos tudósító
    • Szerző, Mark Poynting and Becky Dale
    • Pozíció, BBC Verify
    • Szerző, Yvette Tan, Tiffanie Turnbull and Nikita Yadav
    • Pozíció, BBC World News Online
  • Publikálva

António Guterres, az ENSZ főtitkára ara figyelmeztetett, hogy a világ belépett a „szélsőséges időjárás veszélyzónájába”, mivel az El Niño hatásai kezdenek globálisan is érezhetővé válni.

A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) közzétette a legfrissebb adatokat az időjárási jelenségről, amelyek szerint ez lehet az elmúlt 70 év legerősebb El Niño-ja, és legalább 2027 februárjáig eltarthat.

Az El Niño világszerte megváltoztatta az időjárási mintákat – egyes régiókat aszály, másokat erős tájfunok és áradások sújtottak.

Az előrejelzők szerint továbbá az El Niño bizonyos helyeken az ember okozta klímaváltozás miatti globális felmelegedésen felül is emelheti a hőmérsékletet.

„Az El Niño a szemünk láttára erősödik. A tudomány nem hagy kétséget afelől, hogy a bolygó ismeretlen vizeken jár, és ezek a vizek melegszenek” – mondta Guterres.

A BBC különböző országok kormányaival és kutatókkal beszélt a halálesetek, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek, és a környezeti károk kockázatának csökkentése érdekében hozott intézkedésekről. Bár sok helyen megerősítették a korai figyelmeztető rendszereket és megelőző orvosi ellátást biztosítottak, az esemény erőssége komoly aggodalmakat keltett, különösen a veszélyeztetett csoportok körében.

A WMO – az ENSZ egy ügynöksége – közölte, hogy „jelentős mozgósítást” indított annak érdekében, hogy megpróbálja a lehető legtöbb közösséghez eljuttatni az El Niño-hoz kapcsolódó, lehetséges szélsőséges időjárási eseményekre vonatkozó előrejelzéseket.

A WMO főtitkára, Celeste Saulo professzor arra figyelmeztetett, hogy „Az El Niño világszerte hatalmas csapást mérhet a közösségekre és a gazdaságokra.”

Az El Niño egy természetes klímajelenség, ami a Csendes-óceánban alakul ki, és a széljárás változásához kapcsolódik. Lehetővé teszi, hogy a meleg víz kelet felé terjedjen, és hőt bocsátson ki a légkörbe.

A Csendes-óceán középső és keleti trópusi részének tengerhőmérséklete az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett, ami az erősödő El Niño egyértelmű jele.

A Csendes-óceán kulcsfontosságú megfigyelési régiójában a felszíni hőmérséklet az elmúlt hetekben jóval több mint 2 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot, aminek következtében „nagyon erős” eseménynek nyilvánítják.

De várhatóan még ezt a jelzőt is meghaladja majd. Az előrejelzések szerint a tengerfelszín havi hőmérséklete akár 4 Celsius-fokkal is az átlag fölé emelkedhet.

Ez 1950 óta bőven a legerősebb El Niño-t jelentené.

Egy vonaldiagram az „El Niño nagyon erősnek ígérkezik” felirattal és „A tengerfelszín hőmérséklete és az előrejelzett hőmérséklet a trópusi Csendes-óceánon az 1991-2020 közötti havi átlaghoz képest” alcímmel. Egy 2026 januárjától induló görbe vonal +2°C-ot mutat 2026 júliusára, majd egy szeptembertől induló piros szaggatott előrejelzési vonal 4°C-os csúcsot mutat novemberre/decemberre.

A Csendes-óceán felszíne alatt a hőmérséklet még figyelemreméltóbb – egyes helyeken több, mint 8 Celsius-fokkal az átlag felett van.

A világ más részein, többek között az Indiai-óceánon, a trópusi Atlanti-óceánon és az ausztrál partvidék egyes részein is a normálisnál magasabb tengerhőmérséklet várható.

Gazdag tengeri élővilága miatt az óceán hőmérsékletének változása különösen aggasztó Ausztrália számára, amelyet az utóbbi években a klímaváltozás okozta tengeri hőhullámok sújtottak.

Az El Niño egy természetes jelenség, de általában olyan szélsőséges hőséget hoz magával, ami hozzájárul ezekhez a katasztrófákhoz – mondta Dr. Alistair Hobday, az ausztrál tudományos ügynökség vezető kutatója a BBC-nek.

Az idei tengeri hőhullám-előrejelzések szerint a Nagy-korallzátony megmenekül a legextrémebb körülményektől, így a koralloknak több idejük lesz a regenerálódásra.

„Dél-Ausztrália azonban nem ennyire szerencsés” – mondta Hobday.

Amikor utoljára tengeri hőhullám sújtotta Dél-Ausztráliát és Tasmániát, éhező pingvinek, halpusztulás, fullasztó algakitörések és medúzainvázió volt tapasztalható.

Ausztrália a közelmúltban korai előrejelző rendszereket vezetett be a tengeri válságokkal kapcsolatban – ez időt ad a halászatok pénzügyi támogatására, a kulcsfontosságú fajok áttelepítésére és a korallok fokozott megfigyelésére.

De ez az esemény példátlannak ígérkezik – és Hobday elismerte, hogy meglehetősen aggódik.

Két térkép, amelyek a trópusi Csendes-óceán tengerfelszíni hőmérsékletét mutatják. A 2025 decemberi térkép a szokásosnál hűvösebb körülményeket mutat, kékkel jelölve, ami La Niña jelenségre utal. A 2026 júliusi térkép a szokásosnál sokkal melegebb körülményeket mutat, pirossal jelölve, ami El Niño jelenségre utal.

A csökkent csapadékmennyiség aszályt és kereskedelmi fennakadásokat okoz

A globális időjárásra gyakorolt hatások valószínűleg még 2027-ben is érezhetők lesznek, a WMO azonban a következő néhány hónapban számít jelentős változásokra a csapadékmintákban.

Délkelet-Ázsia, Közép-Amerika és Dél-Amerika északi részein a szokásosnál szárazabb időjárás várható, ami növeli az aszályok és az erdőtüzek kockázatát.

Szeptembertől több mint 10%-kal csökkentették a Panama-csatornán áthaladó hajók számát a csökkent csapadékmennyiség miatt.

Évente körülbelül 14 000 hajó használja a mesterséges vízi utat – amellett, hogy kulcsfontosságú útvonal a globális kereskedelem számára, Panama egyik fő bevételi forrása is, amely évi mintegy 3 milliárd dollárt hoz.

Mindeközben Indonézia versenyt fut az idővel a száraz évszakban, az országszerte több mint 107 000 hektárnyi területet érintő erdőtüzek megfékezése érdekében. Délkelet-Ázsia néhány más részéhez hasonlóan idén hosszabb száraz időszakra számíthat.

Egy közép-kalimantani lakos a BBC News Indonesia-nak azt mondta, hogy „több mint egy hónapja” erdőtüzeket tapasztal.

„A füst elég sűrűvé vált. Amikor kilépünk, csípni kezd a szemünk. Erős füstszag is van” – mondta Darwin Romy.

A hatóságok közölték, hogy felhővető repülőgépeket vetnek be az eső kiváltására és a tüzek eloltására, a kormány pedig több erőforrást ígért a tűz megfékezésére, és több tucat embert tartóztatott le azzal a váddal, hogy a repülőgépeket földterületek megtisztítására használták.

Egy barna rövidnadrágot, pólót és kalapot viselő férfi egy hagyományos csónakot húz át egy kiszáradt csatornán. A talajt száraz növényzet borítja, a háttérben pedig zöld fák és kék ég látható.
Képaláírás, Dél-Afrika országai, mint például Botswana, súlyos aszályt szenvedtek el az utolsó El Niño jelenség idején

Erősebb tájfunok és földcsuszamlásveszély

Kínában arra számítanak, hogy csak idén hét tájfun éri el az ország partjait – ami a helyi szakértők szerint összefügg a szuper El Niño hatásával.

Csak júliusban Kínát három tájfun sújtotta – a Bavi, a Noul és a Maysak –, amelyek több tucat halálos áldozatot követeltek.

Augusztusban pedig több mint egymillió embernek kellett elhagyni otthonaikat amikor lecsapott a Delfin tájfun, amely heves esőzéseket és erős szeleket hozott magával.

Hasonlóképpen, az átlagosnál csapadékosabb időjárás várható Kelet-Afrika, Dél-Brazília és az Egyesült Államok déli részén, ami növeli az áradások esélyét.

Az El Niño-epizódok csapadékmintákra mért tipikus hatásának térképe, régiónként. A főbb trend a szárazság számos egyenlítői régióban (Észak-Dél-Amerika, Közép-Afrika, Délkelet-Ázsia és Ausztrália), barna színnel jelölve. Az Egyesült Államok déli része csapadékosabb lehet a szokásosnál, zölddel jelölve.

„Már most is tapasztaljuk az aszályok és árvizek okozta zavarokat és pusztítást, és arra számítunk, hogy ez csak fokozódni fog az El Niño erősödésével” – mondta Saulo.

Mindez a hosszú távú, ember okozta felmelegedés tetejébe történik, ami még intenzívebbé teheti az El Niño hatását. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a klímaváltozás akár fel is erősítheti az El Niño jelenségeket, de erre még nincs bizonyíték.

Peru különösen érzékeny az El Niño-ra, mivel partvidéke a Csendes-óceán keleti részén fekszik.

Az ország bizonyos részein, Ecuadorral és Brazília egyes részeivel együtt, megnövekedett a csapadékmennyiség, ami villámárvizeket és földcsuszamlásokat eredményezett, különösen a belvárosokban, ahol nehezebb elvezetni a vizet.

Miguel Aréstegui, a Practical Action klímavédelmi vezetője, ami különböző országokat segít a szélsőséges időjárási viszonyokra való felkészülésben, azt mondta: „jelentős aggodalommal tölt el minket, de erre az aggodalomra a felkészültség, nem pedig riadalom a válasz.”

Elmondása szerint a Practical Action az elmúlt években partnereivel együttműködve azon dolgozott, hogy a nyilvánosság jobban hozzáférhessen a korai figyelmeztető rendszerekhez - ideértve a folyók vízállásával, az árvízkockázatokkal és az időjárás-előrejelzésekkel kapcsolatos információk megosztását.

Augusztusban az Egyesült Államok bejelentette, hogy az USNS Comfort hadihajót a perui partokra telepíti, hogy orvosi segítséget és műszaki felszerelést biztosítson, amikor az El Niño eléri a csúcspontját.

Aréstegui szerint azonban az El Niño „nem vákuumban érkezik”. Vannak nagyobb, strukturális problémák, amelyek súlyosbítják ezeket az eseményeket, és amelyek megoldása sokkal tovább tart - mint például a „kiszolgáltatott területeken lévő lakhatás, a törékeny víz- és szennyvízelvezetési rendszerek, valamint a gyenge egészségügyi rendszer” – mondta.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

SZerkesztette: Paulikovics Zsófia