Putyin semmi jelét nem mutatja annak, hogy leállítaná a háborút, miközben Oroszország fokozza az Ukrajna elleni támadásokat

Amikor Vlagyimir Putyin szerdán megérkezett, hogy beszédet mondjon az orosz parlamentben, borítékolható volt a lelkes fogadtatás.

„A Különleges Választási Művelet", ahogyan egy orosz újság nevezte a múlt havi parlamenti választást, minden korábbinál Putyin-pártibb Állami Dumát eredményezett.

A kormányzó Egységes Oroszország pártnak most minden korábbinál több képviselője van. Ez lehetővé teszi a Kreml számára, hogy azt állítsa: óriási felhatalmazást kapott az orosz néptől.

De mire pontosan? És hogyan fogja Putyin ezt felhasználni?

Vannak-e jelek arra, hogy kész leállítani azt, amit különleges katonai műveletnek nevez? Vagy további eszkalációra kell számítanunk Ukrajnában és az Európával fennálló feszültségekben?

Csütörtökön azt figyelem majd, hogy Oroszország vezetője fényt derít-e terveire a moszkvai Valdaj Vita Klubban tartott esemény során. (A cikk az esemény után jelenik meg a BBC News Magyarul oldalán - a szerk.)

Az éves külpolitikai fórumon elhangzó elnöki beszédet hagyományosan Putyin gondolkodásának és szándékainak fontos jelzéseként értelmezik.

Jelenleg minden arra utal, hogy Putyin folytatni kívánja Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját, annak ellenére, hogy országa eddig hatalmas veszteségeket szenvedett el a harctéren, és hogy az orosz gazdaság is károkat szenved.

Putyin beszédei és nyilatkozatai arra utalnak, hogy továbbra is bízik abban, hogy Oroszország katonai győzelmet tud aratni.

Az alapján, amit az orosz médiában közölnek, Moszkvát bátorítja a légvédelmi rakéták hiánya Ukrajnában, valamint az a feltételezés, hogy az idei télen végrehajtott orosz csapások fokozni fogják a nyomást az ukránokra.

Kijev nyíltan beszélt arról, hogy nehézségekbe ütközik az orosz ballisztikus rakéták és az új, sugárhajtású drónok lelövése során, amelyek nap mint nap támadják Ukrajnát.

És távolabb?

A Kreml nem titkolta, hogy azt szeretné, ha az európai államok jelentősen csökkentenék Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását. Moszkva szerint ez a fajta támogatás meghosszabbítja a háborút, vagy inkább akadályozza az orosz győzelmet.

Nyugati tisztviselők szerint Oroszország ennek érdekében nem túl finom jelzéseket küld.

Azzal vádolják Moszkvát, hogy egyre erősödő hibrid háborút folytat európai országok ellen kibertámadások, szabotázsakciók és az európai légteret megsértő orosz drónok révén.

Németországban egy robbanószerkezetet szállító drónt találtak ukrán teherszállító repülőgépek közelében a lipcsei repülőtéren.

Egy rejtett hadjárat a „szürke zónában", a béke és a háború közötti térben.

Ezen a héten megkérdeztem Oroszország külügyminiszterét, Szergej Lavrovot. hogy elismeri-e, hogy országa hibrid háborút folytat európai országok ellen.

„Arra gondol, amikor megsemmisítjük azokat a drónokat és rakétákat, amelyeket Nagy-Britannia és a kontinentális Európa szállít Ukrajnának, és amelyeket ellenünk használnak?" válaszolta Lavrov.

„Ha önök elismerik, hogy fegyvereiket ellenünk használják, és mi megsemmisítjük azokat, nevezzék úgy, ahogy akarják. De semmi kétségem afelől, hogy ez egy Európa által ellenünk vívott háború. Régóta ezt mondjuk."

Egy ideje valóban ez az orosz hivatalos álláspont: hogy az Ukrajnában történtek lényegében Európa háborúját jelentik Oroszország ellen.

Ez a narratíva figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy 2022-ben a Kreml indította el Ukrajna elleni teljes körű invázióját, és hogy Oroszország továbbra is háborút folytat ott.

De meddig menne el Oroszország azért, hogy elvágja Európa támogatását Kijev felé?

Moszkva például aktívan készül-e arra, hogy katonai konfliktust kezdeményezzen Európában egy NATO-tagállammal?

Ez valószínűtlennek tűnik.

Több mint négy és fél év háború után az orosz hadsereg még mindig nem tudta elfoglalni Ukrajna teljes keleti donbaszi régióját, amely közvetlenül Oroszország mellett fekszik.

Lehet, hogy Európa elleni harc nem szerepel a tervek között, de annak megfélemlítése a Kijevnek nyújtott támogatás csökkentése érdekében annál inkább.

Érdemes figyelni az üzeneteket.

„Ha folytatják ezt a háborút, egy Európa által, amerikai segítséggel, Oroszország ellen, ukrán területen vívott háborút, előbb-utóbb szükségét fogjuk érezni az eszkalációnak" - figyelmeztetett Szergej Karaganov külpolitikai stratégiai szakértő, az Orosz Kül- és Védelempolitikai Tanács tiszteletbeli elnöke.

„A forgatókönyveim szerint az első csapássorozat hagyományos fegyverekkel történne" - mondta nekem.

„De ha Európa nem adja meg magát, sajnálatos módon nukleáris fegyverekhez kell nyúlnunk. Egyes európai országokból nem marad sok."

De ha Oroszország nukleáris fegyvert vetne be, Európa válaszolna, és Oroszországból sem maradna semmi - vetettem fel.

„Nem, Európa nem fog válaszolni" - mondta Karaganov.

„Mi lenne, Nagy-Britannia atomfegyverrel támadná meg Oroszországot? Remélem, nem ennyire őrültek. Biztos vagyok benne, hogy az amerikaiak sem ennyire őrültek."

Megkérdeztem tőle, egyetért-e azzal, hogy az elmúlt négy és fél év katasztrofális volt Oroszország számára a veszteségek, valamint a romló biztonsági és gazdasági helyzet szempontjából.

„Sok embert veszítettünk, igen" - ismerte el -, „és bírálom a kormányomat azért, mert nem volt elég kemény. De most már elég kemények vagyunk Ukrajnában. Megszüntetjük Ukrajnát mint életképes államot."

Ha Moszkva célja valóban „Ukrajna megszüntetése mint életképes állam", nehéz elképzelni, hogy a háború hamarosan véget érjen.

Eközben Oroszország továbbra is azzal vádolja a Nyugatot, hogy kettős mércét alkalmaz.

Az ENSZ Közgyűlésében nemrég elmondott beszédében Szergej Lavrov azzal vádolta a Nyugatot, hogy világszerte „nyers erőt" alkalmaz.

„Amit Venezuelában tettek, az puha hatalom volt vagy nyers erő?" - kérdezte tőlem Oroszország külügyminisztere ezen a héten.

Az Egyesült Államok januári caracasi katonai műveletére utalt, amelynek célja Nicolás Maduro venezuelai vezető elfogása volt.

„Az, hogy [az Egyesült Államok] lebombázta és megsemmisítette Irán vezetését, családtagjaikkal együtt, köztük gyerekekkel, az nem nyers erő?"

De vajon Oroszország nem nyers erőt alkalmaz-e nap mint nap Ukrajnában? - válaszoltam.

„Ha ön az infrastruktúra megsemmisítésére gondol, amelyet egy Nyugat által támogatott náci rezsim használ arra, hogy háborút folytasson az Oroszországi Föderáció ellen, akkor igen, nyers erőt alkalmazunk ennek a közvetlen fenyegetésnek a felszámolására."

Ez nemcsak az orosz hivatalos narratíva újabb eleme, amely Ukrajnát neonáci államként festi le, hogy hamis ürügyet teremtsen Oroszország lépéseinek igazolására.

Az is, hogy Oroszország elismeri a „nyers erő" alkalmazását Ukrajnában, további bizonyítéka annak, hogy Moszkvának esze ágában sincs felhagyni a harcokkal.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Sebestyén Roland