A „részeg majomtól" a teáig: így veszít teret az alkohol

A legtöbb fejlett országban kevesebb alkoholt fogyasztanak az emberek, mint egy évtizeddel ezelőtt, így Lengyelországban és Magyarországon is. Romániában azonban az alkoholfogyasztás az elmúlt tíz évben növekedett.

Európai lapok vizsgálják, vajon az alkohol kulcsszerepet játszott-e az emberi civilizáció kialakulásában, és hogy csökkenőben van-e a hatása.

A fogyasztás visszaesése különösen a fiatalok körében figyelhető meg, akik ma inkább a teát és az alkoholmentes alternatívákat választják.

Egyes szakértők szerint ez a trend egy magányosabb, széttagoltabb kultúrát tükröz, amely éppen az ellentéte azoknak a szokásoknak, amelyek létrehozták az emberi civilizációt. A tudósok szerint az alkohol segítette őseinket abban, hogy lejöjjenek a fákról, és társas „kenőanyagként" hozzájárult egy összetartóbb és komplexebb társadalom kialakulásához.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztet, hogy az alkoholfogyasztás többféle daganatos betegség kockázatát növeli, és nincs olyan mennyiség, amely biztonságosnak tekinthető. A tudósok ugyanakkor egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra is, hogy a magánynak szintén súlyos következményei vannak az emberi egészségre.

Mindeközben a sörgyártók olyan alternatív italokat fejlesztenek, amelyek az alkohol kellemes hatásait próbálják utánozni a mellékhatások nélkül. De vajon ugyanolyan jó lesz az ízük?

A „részeg majom" elmélet

A brit The Economist hetilap szerint az alkohol segíthetett őseinknek abban, hogy elhagyják a fákat. Ezt nevezik az úgynevezett „részeg majom" hipotézisnek.

Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem antropológus professzora szerint tízmillió évvel ezelőtt az emberszabásúak 90%-a kihalt a trópusi erdők visszaszorulásával. Egy fejlődési ág azonban fennmaradt, mert elhagyta a fákat, és a talajon kezdett táplálékot keresni. A fákon élő emberszabásúakkal ellentétben, amelyek friss gyümölcsöt fogyasztottak, ez a faj megtanulta megenni a lehullott, erjedésnek indult gyümölcsöket. Ennek nyomán olyan genetikai mutáció alakult ki náluk, amely hatékonyabbá tette az etanol lebontását.

Később az alkohol az emberi települések növekedését is segíthette azzal, hogy erősítette a társadalmi összetartozást. A közös lakomák elterjedtek voltak a korai társadalmakban, az alkohol pedig felerősítette a kapcsolatépítés egyéb módjait, például a nevetést, az éneklést, a táncot, a történetmesélést és a vallási szertartásokat. Dunbar szerint mindezek endorfinokat szabadítanak fel, ami segítette a korai közösségeket az együttműködésben, a konfliktusok kezelésében és a szövetségek kialakításában.

Az alkohol két ingerületátvivő anyag, a szerotonin és a dopamin szintjét is növeli, ami fokozza a társas viselkedésre való hajlamot. Beszédesebbé válunk, és vonzóbbnak látjuk a lehetséges partnereket. Az alkoholfogyasztás emellett csökkenti a homloklebeny elülső részének aktivitását, ami a fiataloknál korábbi és kockázatosabb szexuális viselkedéshez vezethet.

Edward Slingerland, a Brit Columbiai Egyetem professzora szerint az alkohol nem pusztán kísérője volt a fejlődésnek, hanem annak előfeltétele is. Úgy véli, az emberi társadalmak annyira függnek a kreativitástól és a tudás kulturális átadásától, hogy az emberek nem építhettek volna civilizációt anélkül, hogy időnként kellőképpen lerészegedjenek ahhoz, hogy olyan mértékben keveredjenek és működjenek együtt egymással, ami más fajoknál szokatlan.

A Humanities & Social Sciences Communications folyóiratban 2025 júliusában megjelent tanulmány némi pozitív összefüggést talált az erjesztett italok, például a mézsör, a bor és a sör jelenléte, illetve a politikai szervezettség magasabb szintje között 186 nem iparosodott társadalom vizsgálata alapján. Amikor azonban kiszűrték a mezőgazdaság hatását mint befolyásoló tényezőt, ez az összefüggés jelentősen gyengült. Emiatt a tudósok továbbra is vitatják, hogy az alkohol milyen mértékben járult hozzá a civilizáció fejlődéséhez.

Csökkenő alkoholfogyasztás

Az elmúlt évtizedben a legtöbb magas jövedelmű országban csökkent az alkoholfogyasztás, különösen a fiatalok körében - számolt be a Euronews.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás átlaga a 2011-es 8,9 liter tiszta alkoholról 2023-ra 8,5 literre csökkent.

Lengyelországban az egy főre jutó fogyasztás 2013 és 2023 között 10,8 literről 10 literre esett vissza. Magyarországon ugyanezen időszak alatt 10,6 literről 10,3 literre csökkent.

Románia ugyanakkor azon kevés országok közé tartozott, ahol nőtt az alkoholfogyasztás az évtized során: 2013-ban még 9,6 liter, 2023-ban már 12,3 liter volt az egy főre jutó éves fogyasztás.

A The Economist szerint ez a jelenség egy „magányosabb és széttagoltabb világot" tükröz.

A lap szerint különösen a borfogyasztás csökken, ami annak a jele, hogy háttérbe szorulnak azok a lassabb tempójú, közös étkezések és kisebb összejövetelek, amelyek korábban meghatározták az estéket.

A lap hozzáteszi: ennek egyik oka, hogy a fejlett országokban egyre többen élnek és étkeznek egyedül. Az ENSZ előrejelzése szerint az egyszemélyes háztartások aránya világszerte a 2018-as 28%-ról 2050-re 35%-ra emelkedhet.

Az alkohol hatása az egészségre

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2023-ban kijelentette, hogy nincs olyan mennyiségű alkoholfogyasztás, amely biztonságosnak tekinthető. A szervezet az egyre gyarapodó bizonyítékokra hivatkozott, amelyek szerint az alkohol növeli többek között a szájüregi, a torok-, a máj- és a vastagbélrák kockázatát.

A magánynak ugyanakkor önmagában is káros egészségügyi hatásai lehetnek.

A The Economist rámutat: kutatások szerint a rendszeresen alkoholt fogyasztók általában nagyobb és szorosabb támogató kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, ami összefügg a nagyobb élettel való elégedettséggel és a jobb jólléttel. Az erős emberi kapcsolatok védőfaktort jelenthetnek a mentális és fizikai betegségekkel szemben.

A Nature Medicine folyóiratban megjelent egyik tanulmány szerint a hosszú élet szempontjából a partnerrel való együttélés nagyjából akkora előnnyel jár, mint a rendszeres testmozgás.

Mivel váltható ki az alkohol?

Ahogy egyre többen hagynak fel az alkoholfogyasztással, a vállalatok olyan új italok fejlesztésén dolgoznak, amelyek az alkohol által nyújtott kellemes élmények egy részét képesek visszaadni a káros mellékhatások nélkül.

A The Economist szerint egyes cégek növényi kivonatokra építenek, például ginzengre, L-teaninra, ashwagandhára, süngombára vagy CBD-re.

A kutatók úgy vélik, hogy az alkohol jelentős hatást gyakorol az agy természetes nyugtató rendszerére, amelyben fontos szerepet játszik a gamma-aminovajsav (GABA), egy a szervezetben természetesen termelődő aminosav, ami főként gátló hatású ingerületátvivő anyagként szolgál. Egy London közelében működő vállalat, a GABA Labs az Alcarelle nevű, íztelen anyag kifejlesztésén dolgozik, amely hasonló hatást fejthet ki. Annak igazolása azonban, hogy az anyag biztonságosan alkalmazható, évekig tartó vizsgálatokat igényelhet.

Eközben az Independent egy olyan kutatást idéz, amely szerint a fiatalok egyre inkább a teát választják az alkohol helyett, amikor nehéz élethelyzetekkel, például gyásszal, szakítással vagy egy rossz munkanappal próbálnak megbirkózni, illetve amikor egy fontos eseményre készülnek.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó