Nem minden lett tekinti Oroszországot fenyegetésnek – de vajon ez befolyásolhatja a választásokat?

Oroszország közelsége és a megélhetési költségekkel kapcsolatos aggodalmak uralják az október 3-i parlamenti választások előtti kampányt Lettországban.

A hivatalban lévő miniszterelnök, Andris Kulbergs nyugatbarát Egyesült Lista pártja szűk előnnyel vezet a közvélemény-kutatásokban.

Kulbergs nehéz feladattal nézhet szembe egy újabb nyugat-orientált kormánykoalíció összeállítása során a szombati szavazást követően Lettország megosztott politikai színtere és választói közössége miatt.

Az Egyesült Lista jelenleg alig több mint 14%-on áll a közvélemény-kutatásokban – ami messze elmarad a többségtől –, és ismét kisebb szövetséges pártokra kell támaszkodnia.

„Az új kormány az Egyesült Lista köré fog épülni. A kérdés az, hogy miként alakulnak az erőviszonyok az úgynevezett nyugat-orientált pártok között” – mondta Lelde Metla-Rozentale, a rigai Stradins Egyetem politikai elemzője.

Megosztott szavazók

Kulbergs jelenleg egy négypárti koalíciót vezet, amely széles körben támogatja Ukrajnát, és határozottan lép fel Oroszországgal szemben.

Lettország Moszkva 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta Kijev hűséges szövetségese, és az állami média szerint több mint egymilliárd eurónak (kb. 367 milliárd forintnak) megfelelő katonai és pénzügyi támogatást nyújtott az országnak.

A miniszterelnök elismerte, hogy Kijev támogatása megosztotta a lett szavazókat.

„A társadalom meglehetősen nagy része nem tekinti Oroszországot fenyegetésnek; nem érti, hogy a kormány miért fektet nagy összegeket a védekezésbe, a biztonságba, a határvédelembe... Azt hiszem, tévednek” – mondta Andris Kulbergs a Reutersnek.

Kulbergs májusban vette át a miniszterelnöki posztot elődje, Evika Silina lemondása után. Koalíciója azonban összeomlott, amikor Oroszországba tartó ukrán drónok tévedtek lett területre, és politikai válság alakult ki.

„Döntő pillanat a lett demokrácia számára”

Az orosz támadás veszélye rányomja bélyegét a választásokra.

Lettországnak 280 kilométer hosszú határa van Oroszországgal. A NATO arra figyelmeztetett, hogy a balti államok különösen sebezhetőek lehetnek bármilyen orosz hibrid vagy teljes körű katonai támadás esetén, amennyiben Moszkva úgy dönt, hogy próbára teszi a szövetség elszántságát.

Lettország és szomszédos balti szövetségesei felett NATO-vadászgépek felügyelik a légteret, gyakran közelről kísérve a régiót megkerülő orosz katonai repülőgépeket.

„Ez egy nagyon kritikus időszak a lett demokrácia számára” – mondta Airis Rikveilis lett védelmi minisztérium államtitkára újságíróknak a Lielvarde légibázison a múlt hónapban. Lettország úgy tart választásokat, hogy közben fennáll az orosz légifenyegetés lehetősége, és azt látjuk, hogy az év során ismételt behatolások történtek a lett légtérbe” – mondta Rikveilis.

Oroszbarát szövetség

A politikai megosztottság másik oldalán a Szuverén Hatalom és az Új Lettország pártok alkotta oroszbarát szövetség áll, amelyek együttesen alig 10%-ot érnek el a közvélemény-kutatásokban.

Ukrajna támogatásának megszüntetéséért és a Moszkvával való szorosabb kapcsolatokért kampányolnak, ami jelentős támogatást kap Lettország orosz ajkú szavazóitól, akik a választók mintegy 30-35%-át teszik ki.

A Szuverén Hatalom tagadja, hogy támogatná Oroszország ukrajnai invázióját.

„Én békés tárgyalások révén szeretném támogatni Ukrajnát. Ez nagy különbség. Azt hiszem, megértik, hogy azt akarjuk, hogy Ukrajna békés tárgyalások útján nyerje meg ezt a háborút” – mondta Julija Sztyepanenko, a Szuverén Hatalom vezetője egy nemrég adott interjúban.

A Szuverén Hatalom és az Új Lettország szövetsége valószínűleg nem lesz része egyetlen kormánynak sem, mivel „egy ilyen geopolitikai állásponttal rendelkező párt automatikusan elfordul egy potenciális koalíciótól” – állítja Metla-Rozentale elemző.

Megélhetési költségek

Egy 2024-ben végzett közvélemény-kutatás szerint a lettek mintegy 71%-a tekintett fenyegetésként Oroszországra.

A megélhetési költségek miatti nyomás azonban arra késztet egyes szavazókat, hogy követeljék a kormánytól, hogy a belföldi kiadások újra prioritássá váljanak.

„Természetesen nagyon fontos, hogy ne csak szavak hangozzanak el, hanem több konkrét intézkedés is történjen az oktatás és az egészségügy támogatására. A védelem prioritást élvez." – mondta Laila Niedre, egy rigai egyetemi oktató.

„Azt szeretném, ha a hatalmon lévők, bárkik is legyenek, több időt szentelnének az ország gazdaságának és a lakosság egészének jólétére – és csak utána a védelmi és katonai kiadásokra” – mondta Valeria Bogdanova, a többségében orosz Rezekne lakosa, amely mindössze 50 kilométerre fekszik az orosz határtól.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Paulikovics Zsófia