Ezért vesznek le egyre több könyvet az amerikai könyvtárak polcairól

Öt évvel ezelőtt Nicole, egy floridai anya észrevette, hogy bizonyos könyveket eltávolítottak a gyerekei iskolájából.

A gyerekeknek is feltűnt, hogy egyes kötetek eltűntek, és ezt tanárok és könyvtárosok is megerősítették Nicole-nak.

Ezért Nicole úgy döntött, hogy megveszi négy gyerekének azokat a könyveket, amelyeket már nem találtak az iskolában – elismerte ugyanakkor, hogy ezt nem minden család engedheti meg magának.

„Az én környékemen vannak olyan közösségek, ahol a családoknak nem marad plusz pénzük könyvekre” – magyarázta.

„A szülők, a nagyszülők, akik a gyerekeket gondozzák, a munkarendjük miatt nem tudják elvinni őket a könyvtárba” – fűzte hozzá.

Az Egyesült Államok közkönyvtárai intenzív ideológiai vita csataterévé váltak annak kapcsán, hogy mely könyvek legyenek elérhetőek a gyerekeknek. Ebben a vitában szülők, tanárok, könyvtárosok, aktivista csoportok és politikusok is részt vesznek.

Az Amerikai Könyvtári Szövetség (ALA) Szellemi Szabadság Irodája szerint csak 2025-ben 6588 esetben cenzúráztak könyveket a közkönyvtárakban és iskolákban. Ez azt jelentette, hogy egyes könyveket teljesen eltávolítottak a polcokról, másokat pedig korlátozottabb hozzáférésű részlegekbe helyeztek át. Az intézkedések 4235 kiadványt érintettek.

2001 és 2020 között évente átlagosan 70 könyvet cenzúráztak ilyen módon.

Az ügyet szorosan figyelemmel kísérő szervezetek úgy vélik, hogy a valós szám sokkal magasabb lehet, mivel a könyvek eltávolításának nagy része észrevétlen marad.

„Még sosem fosztottak meg ilyen sok gyereket ennyi történettől” – áll a PEN America, a szólásszabadság védelméért küzdő és a könyvek cenzúráját nyomon követő szervezet legfrissebb jelentésében.

Ez az emelkedés egybeesett több tucat állami törvény, sőt néhány szövetségi intézkedés elfogadásával, amelyek célja a nem megfelelőnek ítélt könyvekhez való hozzáférés korlátozása az állami iskolákban.

„Az elmúlt néhány évben egészen más szintű eszkalációt láttunk” – szögezte le Gianmarco Antosca, a Cenzúra Elleni Nemzeti Koalíció (NCAC) képviselője.

„A jelenség már túllépett az iskolák falain: egyre több tagállamban, sőt szövetségi szinten is törvénybe iktatták a könyvtilalmat.”

A korlátozásokat támogató szervezetek és az azokat elősegítő tisztségviselők szerint egyetlen céljuk, hogy megóvják a gyerekeket a koruknak nem megfelelő tartalmaktól.

Azt is hangsúlyozzák, hogy ezek az intézkedések a szülők jogát védik ahhoz, hogy döntsenek gyerekeik oktatásáról.

A könyvek tartalmának megkérdőjelezésében az egyik legaktívabb szervezet a Moms for Liberty (Anyukák a Szabadságért). A csoport nem adott interjút a BBC-nek, de közleményében az ügyvezető igazgató, Tina Descovich kijelentette:„[Küzdünk azért, hogy megvédjük a gyerekeket az iskolai könyvtárakban található, életkoruknak nem megfelelő, explicit szexuális tartalomtól és ideológiai anyagoktól.”

De kinek kellene eldöntenie, hogy mely könyvek valók az iskolai könyvtárakba, és milyen szempontok alapján?

Így tiltják be a könyveket

Az amerikai állami iskolákban a könyvek eltávolítása nem egységesen zajlik az ország egész területén, és az eljárás sem mindenhol ugyanaz.

A PEN America adatai szerint 2024 és 2025 között Florida és Texas több száz könyveltávolítási esetet regisztrált, míg olyan államokban, mint Oklahoma vagy Új-Mexikó, egyetlen ilyen esetet sem dokumentáltak.

Egy könyv eltávolításának folyamata az állami iskolákban általában akkor kezdődik, amikor egy szülő vagy a közösség valamely más tagja úgy véli, hogy az adott könyv nem megfelelő, és hivatalos kifogást nyújt be a helyi oktatási hatósághoz.

Figyelemre méltó eset a floridai Hillsborough megye, amelyhez Tampa városa is tartozik.

A helyi sajtó 2024 közepén arról számolt be, hogy két magas rangú állami tisztviselő levélben sürgette a Hillsborough megyei tankerület vezetőjét, hogy távolítsa el az iskolákból azokat a könyveket, amelyeket „pornográfnak" minősítettek.

A később eltávolított 59 könyv között szerepelt André Aciman Szólíts a neveden című regénye, Yaa Gyasi díjnyertes történelmi regénye, a Hazatérés, amely két nővér és leszármazottaik történetét követi a 18. századi Nyugat-Afrikában, valamint a Királyok csatája, a Trónok harca-sorozat második kötete.

Az „öncenzúra” hatása

William Johnson, a PEN America floridai irodájának igazgatója szerint az eset következményei messze túlmutattak Hillsborough megyén.

A leveleket követően és a felügyelő kihallgatása után a „PEN America dokumentálta, hogy Hillsborough-n kívül legalább kilenc floridai iskolakörzet több száz könyvet távolított el a tantermekből és a könyvtárakból a tanév kezdete előtt”.

„Ezek a tankerületek ugyanarra a jogi és politikai környezetre reagáltak: azért távolítottak el könyveket, hogy elkerüljék az állami hatóságok esetleges fellépését, ahelyett hogy kivárták volna a szokásos felülvizsgálati eljárás végét.”

Az ALA szerint például aránytalanul sok olyan könyvet céloznak meg, amelyek LMBTQ+ karaktereket tartalmaznak, vagy olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a nem, a faj és a szexualitás, és hozzáteszik, hogy a 2025-ben megtámadott címek 39%-a LMBTQ+ emberekről vagy kisebbségi csoportok tagjairól szóló történeteket tartalmazott.

Vita a szülők jogairól

Konzervatív szervezetek több összehangolt akciót indítottak, az úgynevezett szülői jogokra – a gyerekeik oktatásával kapcsolatos döntések jogára – hivatkozva, hogy megtámadják a könyveket és lobbizzanak azok eltávolításáért.

A mozgalomban aktív Citizens for Freedom (Polgárok a Szabadságért) csoport dokumentuma kimondja, hogy a szülőknek, nem pedig a kormánynak vagy az iskoláknak van "istentől adott" felhatalmazásuk "gyerekeik nevelésére, oktatására és erkölcsi formálására".

De folyamatos vita folyik arról, hogy valóban a szülők-e a mozgatórugói ezeknek az erőfeszítéseknek, amelyek a könyvek eltávolítását célozzák az iskolákból és a könyvtárak polcairól.

Az ALA Szellemi Szabadság Irodája szerint a 2025-ös ügyek 92%-át érdekvédelmi csoportok és kormánytisztviselők kezdeményezték.

„Soha nem volt bizonyíték arra, hogy ez a kezdeményezés jelenlegi állami iskolás gyerekek szüleitől indult volna” – szögezte le Stephana Ferrell, a Florida Freedom to Read Project (FFTRP) igazgatója és két, Orange megyei állami iskolákba járó gyermek édesanyja.

„A mozgalmat kezdettől fogva olyan érdekcsoportok vezették, amelyeknek minimális kapcsolatuk van az állami iskoláinkkal” – tette hozzá.

A könyvek betiltásának költsége

Nicole, egy négygyermekes anya, aki Pinellas megyében él, a BBC-nek elmondta, hogy pontosan azért ellenzi a könyvek iskolai betiltását, mert hisz a szülői jogokban.

„A könyvek betiltásával azt fejezed ki, hogy mi a legjobb más gyerekeknek, nem a te gyerekednek.”

Nicole azt mondja, hogy az iskolai könyvbetiltásokban leginkább azt bánja – olvasóként és anyaként is –, hogy „elveszed valakinek a tükrét, elveszed valakinek az ablakát, elveszed valakitől a képességét, hogy kritikusan gondolkodjon a világról, amelyben él”.

2023-ban Joe Biden akkori amerikai elnök kormányzata kezdeményezéseket indított annak kivizsgálására, hogy egyre több könyvet távolítanak el az állami iskolákból, és igyekezett visszatartani az iskolakerületeket a vitatott könyvekhez való hozzáférés korlátozásától.

Röviddel azután, hogy Donald Trump elnök a tavalyi év elején hivatalba lépett, az Oktatási Minisztérium elutasította a felmerült panaszokat, átverésnek nevezve a jelenséget, és azzal érvelt, hogy az eltávolított könyvekben „életkoruknak nem megfelelő, nyíltan szexuális vagy obszcén tartalmak” voltak.

Jelenleg az amerikai Kongresszus tárgyalja a republikánus törvényhozók által benyújtott törvényjavaslatot, amely azzal fenyeget, hogy megvonja a finanszírozást azoktól az iskoláktól, amelyek „18 év alatti gyerekek számára szexuális irányultságú anyagokat tartalmazó irodalmat vagy egyéb anyagokat biztosítanak vagy népszerűsítenek”.

Stephana Ferrell, a Florida Freedom to Read Project munkatársa szerint a könyvek betiltásának erősödő hulláma az Egyesült Államokban azért különösen aggasztó, mert „észrevétlenül elfogadottá válik az a gondolat, hogy a könyvtárakat, az irodalmat és az olvasás szabadságát már nem érdemes megvédeni”.

Mint fogalmaz:

„Amikor azok az emberek, akiknek hatalmukban áll megvédeni ezeket a szabadságokat, ehelyett úgy döntenek, hogy visszakoznak tőlük, a veszteség messze túlmutat magukon a könyveken.”

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó