Miért nem oldják meg a fiatal nők Európa népesedési válságát?

Az alacsony születési arány annak ellenére továbbra is Európa egyik legsúlyosabb problémája, hogy a kontinens országaiban számos intézkedést vezettek be a családok támogatására és a gyermekvállalás ösztönzésére, írják az európai lapok.

Különösen a Z generációs nők mondják azt, hogy a gyermekvállalás egyszerűen nincs napirenden náluk, mivel a pénzügyi bizonytalanság és a modern kapcsolatok megkérdőjelezhető minősége sokakat arra késztet, hogy jóval későbbre halasszák a családalapítást.

A sajtó szerint a probléma még az olyan országokban is fennáll, amelyeket általában családbarát politikáik miatt dicsérnek, mint a skandináv államok.

Az elemzők szerint a fiatalok továbbra is szeretnének gyermeket, de a családalapítást akadályozó „bizonytalanságot és elszigeteltséget" még pénzbeli támogatásokkal, támogatott gyermekfelügyelettel vagy meghosszabbított szülési szabadsággal is nehéz leküzdeni.

„A babák nincsenek a Z generáció napirendjén"

Az Egyesült Királyságban a 25 éves publicista, Esme Gordon Craig azt írta a The Independentben, hogy „nem a Z generáció feladata biztosítani, hogy Nagy-Britanniában elegendő gyermek szülessen", még akkor sem, amikor az ország termékenységi rátája történelmi mélypontra, nőnként 1,39 gyermekre csökkent.

Ez jóval elmarad a népesség stabil szinten tartásához szükséges családonkénti 2,1 gyermektől.

Arra a kérdésre, miért nem áll készen a gyermekvállalásra, Craig, aki a szüleivel él, a „férfiakkal és a pénzzel kapcsolatos problémákat" említette.

„Egyikből sincs nekem" – jegyezte meg tréfásan.

Azt is kiemelte, hogy adatok szerint az Egyesült Királyságban a 18 és 29 év közöttiek egyharmadának még soha nem volt párkapcsolata, és még azoknak is, akiknek van partnerük, „szinte elképzelhetetlen egy olyan jövő, amelyben anyagilag képesek gondoskodni egy gyermekről".

„Egészen őszintén szólva, a babák egyelőre nincsenek a Z generáció napirendjén" – magyarázta a szerző.

Camilla Cavendish kutató, akinek a témával foglalkozó, Generation Maybe című könyve ezen a héten jelenik meg, azt mondta, hogy a népességcsökkenés szempontjából „csak a 14. századi fekete halál hasonlítható ahhoz, ami most történik".

A The Guardiannek azt nyilatkozta, hogy az emberek a „romantikus éhínség", az elköteleződés nélküli kapcsolatok (úgynevezett situationshipek), valamint a „státuszkülönbség" miatt mondanak le a gyermekvállalásról, amelynek következtében az alacsony jövedelmű, alacsonyabb végzettségű férfiak partner és akaratukon kívül gyermek nélkül maradnak.

A Le Monde többek között az úgynevezett „anyasági hátrányt" említette, amely a diszkrimináció egyik formája, amellyel a nők gyakran szembesülnek, amikor a szülési szabadság után visszatérnek a munkahelyükre.

A lap szerint a nők azt tapasztalják, hogy bizonyos feladataikat elveszik tőlük, már nem hívják meg őket egyes megbeszélésekre, nem kapnak előléptetést, miközben a gyermekvállalás után akár 40%-kal is csökkenhet az összjövedelmük.

Számítanak bármit is a családbarát intézkedések?

A Financial Times szerint a skandináv országokban, amelyeket gyakran a családbarát intézkedések mintapéldájaként emlegetnek, szintén csökken a születésszám, és az olyan megoldások, mint a hosszú szülői szabadság vagy az államilag finanszírozott gyermekfelügyelet, nem hoztak jelentős változást.

Rune Lindahl-Jacobsen professzor, aki egy országos kutatást vezet a termékenységi ráta csökkenéséről, azt magyarázta, hogy ezek közül a kezdeményezések közül sok nem a megfelelő célcsoportot célozta meg.

„Főként azokat támogatják, akik már szülőkké váltak, vagy már eldöntötték, hogy gyermeket szeretnének. Ha viszont valaki potenciális első gyermekes szülő, akkor egészen más dolgokon gondolkodhat" – mondta.

Huszonévesek azt mondták a lapnak, hogy még párkapcsolatban is elhalasztják a gyermekvállalást, mert előbb bizonyos fokú stabilitást szeretnének kialakítani az életükben.

Magyarországon, ahol az Orbán Viktor vezette korábbi kormányok szintén büszkén hirdették a „családi értékeket", a tendencia szintén nem túl kedvező – írta a Portfolio.

„A családpolitikai intézkedések általában képesek befolyásolni a gyermekvállalást, de egyetlen támogatási forma sem bizonyult alkalmasnak arra, hogy tartósan és nagymértékben megfordítsa az alacsony termékenységet."

A probléma egyik oka a prioritások megváltozása – írta a portál tudományos kutatásokra hivatkozva.

A gyermekvállalás ma már más életcélokkal versenyez, például a karrierrel, az utazással és a szórakozással.

„Ha tehát változtatni szeretnénk a magyar családpolitikán, akkor az alapvető céloknál érdemes kezdeni: a gyerekvállalásra való ösztönzést nem érdemes szinte kizárólagosan a direkt pénzügyi transzferekre koncentrálni, ehelyett a gyerekvállalás okozta szélesebb értelemben vett bizonytalanság (foglalkoztatás, önmagvalósítás, gyerekfelügyelet stb.) általános csökkentését lehet érdemes megcélozni."

A The Guardian egyetért ezzel, és azt írta, hogy a fiatalok továbbra is vágynak partnerre és gyermekekre, ezért a kormányoknak a „családalapítást akadályozó bizonytalanságot és elszigeteltséget" kell kezelniük.

„A család létrejötte után kifizetett pénz nem képes megteremteni azt az összetartozást, amelyre egy család létrejöttéhez eleve szükség van" – írta.

Változások a kedvező irányba

Lengyelországban azonban, amely súlyos demográfiai válsággal küzd, a Rzeczpospolita által ismertetett, a Główny Urząd Statystyczny (a lengyel statisztikai hivatal) adatai szerint végre megállt a születésszám csökkenése.

2026 júniusában 20 ezer gyermek született Lengyelországban, és az előző hónapok adatai is kedvező tendenciákat mutatnak az elmúlt évtizedhez képest, amikor a fellendülő gazdaság és a csökkenő munkanélküliség ellenére a termékenységi ráta történelmi mélypontra zuhant.

A lap figyelmeztetett arra, hogy még a mostani pozitív változás mellett is a termékenységi ráta 1,07-ről csupán 1,11 vagy 1,12 körüli értékre emelkedik majd, ami még mindig jóval alacsonyabb a szükségesnél.

„Valószínűleg növekedést fogunk tapasztalni, de a pezsgő bontásával még érdemes várni" – írta a Rzeczpospolita.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Sebestyén Roland