Magyarország „Tisztítótüze” elérte az Orbán-kormány korábbi minisztereit is

Az Orbán-kormány két korábbi miniszterének őrizetbe vétele, majd letartóztatása eddig a leglátványosabb jele annak, hogy Magyar Péter miniszterelnök meddig hajlandó elmenni a Fidesz 16 éves kormányzása alatt kiépült politikai és pénzügyi hálózatok felszámolásában.

Ami kezdetben annak ígéreteként indult, hogy kivizsgálják azt, amit az új kormány „maffiaállamnak" nevez, mára annak próbájává vált, hogy Magyarország képes-e elszámoltathatóságot teremteni a közpénzek feltételezett visszaélései ügyében anélkül, hogy tovább mélyítené az amúgy is éles politikai megosztottságot. A kormány támogatói szerint a vizsgálatok régóta várt igazságszolgáltatást jelentenek.

Az ellenzékbe került Fidesz szerint a vizsgálatok politikai megtorlásra utalnak.

„Tisztítótűz művelet"

A „Tisztítótűz műveletnek” nevezett kampányt Magyar Péter jelentette be júniusban a parlamentben. Pártja, a Tisza szerint ezzel egy választási ígéretet teljesítenek: kivizsgálják azt a rendszert, amelyen keresztül állításuk szerint közpénzek kerültek Orbán Viktor pártja, a Fidesz politikai szövetségeseihez, kulturális szereplőkhöz, agytrösztökhöz és a párthoz kötődő médiaszervezetekhez.

Az ügyészek azt igyekeznek bizonyítani, hogy jogellenesen osztottak szét közpénzeket politikai vagy személyes előnyök érdekében. A vizsgálat középpontjában a 2025 szeptembere és 2026 márciusa között, a választás előtti hónapokban odaítélt támogatások állnak.

A legnagyobb visszhangot Hankó Balázs őrizetbe vétele váltotta ki. A 48 éves politikus Orbán utolsó kormányának kulturális és innovációs minisztere volt. Hétfő este Hankó felesége, négy gyermeke, édesapja és párttársai kíséretében távozott a magyar Parlamentből, mielőtt őrizetbe vették volna. Az Orbán Viktor Facebook-oldalára feltöltött 14 perces videón megörökített jelenet a családtagok érzelmes búcsújával ért véget.

Hankót és több társát azzal vádolják, hogy a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül 17,3 milliárd forint értékű támogatás odaítélésében és szétosztásában vett részt.

Az ügyészek szerint a vizsgált időszakban odaítélt 1079 támogatást nem a támogatások eredeti, törvényes céljaira használták fel, és egyes esetekben a választási kampányhoz kapcsolódó tevékenységeket támogattak.

A nyomozók szerint e-mailek és hivatalos dokumentumok bizonyítják, hogy közpénzeket olyan rendezvényekre irányítottak át, amelyek gyakorlatilag a Fidesz kampányplatformjaiként szolgáltak.

Hankó tagadja a vádakat.

Ügyvédje azt mondta, hogy öt órán át hallgatták ki, ami alatt 25 oldalas vallomást tett.

Őrizetbe vétele előtt nyilatkozva Hankó azt mondta, hogy természetes, ha politikusok kulturális rendezvényeken vesznek részt, és azzal vádolta az ügyészeket, hogy bűnüggyé próbálják tenni a kultúrpolitikát.

„Egy kultúrpolitikából büntetőeljárást kreálnak, azért, hogy mindenkit megfélemlítsenek, akinek a közösségünkhöz kulturális, elvi, erkölcsi kötődése van” – nyilatkozta a Hír TV-nek az őrizetbe vétele előtt.

A Fidesz ellenállása

A Fidesz politikusai szerint Hankó „politikai fogoly", és az ügyet politikailag motiváltnak minősítették.

A párt jóval visszafogottabban védelmezte Seszták Miklóst, akit szintén hétfőn vettek őrizetbe. A KDNP-s politikus 2014 és 2018 között volt nemzeti fejlesztési miniszter.

Sesztákot azzal vádolják, hogy kenőpénzeket fogadott el több mint egy tucat, egy autóbusz-társasághoz, építési projektekhez, uszodákhoz és sportlétesítményekhez kapcsolódó szerződéssel összefüggésben. Ő is tagadja a vádakat.

Bár Sesztákot eredetileg azután hallgatták ki állami ügyészek, hogy a parlament felfüggesztette mentelmi jogát, ügye azok közé tartozik, amelyeket átadtak az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak (NVVH), a Magyar-kormány által létrehozott új szervezetnek. Az NVVH egyesíti a nyomozati és a vagyonvisszaszerzési jogköröket, és a kormány által elfogadott jogszabályok alapján már a büntetőeljárás megindítása előtt is kezdeményezhet vagyonvédelmi intézkedéseket.

A hivatal ezen a héten kezdte meg működését nyolc ügyésszel és húsz, más bűnüldöző szervektől kirendelt nyomozóval.

Eljuthatnak-e ezek a vizsgálatok végül magához Orbán Viktorhoz is?

„Mindig van főnök, a maffiának megvan a főnöke, az egy hierarchikus rendszer” – mondta Anna Unger, az NVVH vezetője a HVG-nek. „Abban nem vagyok biztos, hogy bármelyik ügynél indulunk el, mindig el fogunk jutni büntetőjogilag bizonyítható módon a főnökig. De néhány esetben el fogunk jutni a főnökig” - tette hozzá.

Előzmények a régióban

A kormány támogatói szerint Magyarország olyan úton halad, amelyet Közép- és Kelet-Európa más országai már korábban bejártak.

Románia Országos Korrupcióellenes Ügyészsége legaktívabb időszakában miniszterek, parlamenti képviselők, polgármesterek, bírák és magas rangú tisztviselők százait vonta sikeresen felelősségre.

Legjelentősebb ügyei közé tartozott Adrian Năstase korábbi miniszterelnök esete, akit több korrupciós ügyben is elítéltek, és aki 2012-ben kezdte meg börtönbüntetésének letöltését. A szervezet később politikai ellenállással és olyan bírósági döntésekkel szembesült, amelyek korlátozták hatáskörét.

Lengyelország más összehasonlítási alapot kínál. Miután a Jog és Igazságosság párt 2023-ban elveszítette a hatalmat, Donald Tusk miniszterelnök a meglévő ügyészségek, rendőrségi szervek, ellenőrző intézmények és parlamenti vizsgálatok révén számos elszámoltatási eljárást indított.

Magyar ezzel szemben egy teljesen új intézményt hozott létre, ami miatt többen az NVVH-t az olasz Maffiaellenes Vizsgálati Igazgatósághoz hasonlították.

Az új kormány támogatást kér

A jogszabályok júniusi ismertetésekor Magyar a lakosság támogatását kérte.

„Azt kérem tehát a magyar emberektől, hogy ugyanazzal az elszántsággal álljanak majd a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -Védelmi Hivatal és annak vezetői, munkatársai mellé, mögé, ahogyan annak idején, 1992 után az olasz társadalom állt a maffiaellenes harc élére" - fogalmazott a magyar miniszterelnök.

Magyar a küzdelmet a Fidesz által felépített politikai rendszer elleni létfontosságú harcként mutatta be.

„A magyar Cosa Nostra a Fidesz” – mondta a képviselőknek.

A Cosa Nostra („A mi ügyünk") egy szicíliai szervezett bűnözői hálózat, amely az 1860-as évekbeli gyökereitől kezdve napjainkig jelentős befolyásra tett szert az olasz politikai és üzleti életben.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Pálfi Rita